A jelenlegi az ukrán politikai válság legveszélyesebb szakasza, "ez az a helyzet, amiből akármi lehet" - mondta Póti László, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa szerdán az MTI-nek. A szakértő szerint a konfliktusnak nincs etnikai vonatkozása.

Kiemelte: "az erőszakért mindig, minden esetben a hatalom a felelős", ebben a politikai válságban az erőszak alkalmazásáért a felelősség a hatalmat terheli. A csaknem három hónapja tartó politikai szembenállás alatt három alkalommal: november végén, decemberben és januárban a hatalom erőszakkal akarta felszámolni a tüntetést - emlékeztetett.
Póti László felidézte: a hétfői volt a leginkább optimizmusra okot adó nap a válság eddigi történetében, akkor lépett ugyanis életbe az amnesztiáról szóló törvény, amelynek alapján aznap, de már a hétvégén is a tiltakozók elkezdték kiüríteni a korábban elfoglalt középületeket, elkezdték elbontani a barikádokat. Cserébe a tüntetők és az elnök közötti megállapodás értelmében a demonstrációkon elfogottak döntő többségét elengedték. Hozzátette: hétfőn tehát úgy tűnt, hogy működik a tárgyaláson elért egyezség.
A tiltakozók egy része - nem a parlamenti ellenzéki pártok - hétfő délután meghirdetette a Békés támadás elnevezésű tüntetést, és kedd reggelre az ukrán parlament épületéhez hívták az embereket, hogy megerősítsék követelésüket: a parlament foglalkozzon az ország politikai berendezkedésének megváltoztatásával, a félelnöki helyett a parlamentáris rendszer kialakításával - magyarázta. Kedd reggel 10-15 ezres tömeg indult meg a parlament felé, de a rendőrség minden fontosabb utcát lezárt a környéken, mire a tiltakozók egy radikális csoportja elkezdett harcolni a rendőrökkel.
Póti László elmondta: a keddi nap az erőszakos összecsapásokról szólt, és visszaszorították a demonstrálókat a tiltakozás központját jelentő Majdan térre. Estére a rendőrség körbevette a teret, és az éjszaka azzal telt, hogy több támadást indítottak az ott maradt tüntetőkkel szemben. Reggelre 25-en meghaltak és több százan megsebesültek a harcokban.
A szakértő hangsúlyozta: hétfőn a két legfontosabb ellenzéki parlamenti párt vezetője, Arszenyij Jacenyuk, a Haza (Batykivscsina) párt parlamenti frakcióvezetője és Vitalij Klicsko, az Ütés (UDAR) párt vezetője nem volt Ukrajnában, hanem Németországban tárgyalt, nem ők hirdették meg a keddi tüntetést, és nem voltak jelen akkor, amikor még esetleg lecsillapíthatták volna a radikalizálódó tömeget. Ukrajnában volt viszont a nacionalista Szabadság (Szvoboda) párt vezetője, ő sikeresen mozgósította híveit a radikális fellépésre - tette hozzá.
A kutató beszélt arról is, hogy szerdára virradó éjjel Jacenyuk és Klicsko tárgyalt Viktor Janukovics elnökkel, de úgy tűnik, az államfő nem érti a helyzetet, csak azt akarja, hogy a tüntetők adják meg magukat, és kilátásba helyezte a politikai vezetők büntetőjogi felelősségre vonását.
Janukovicsot sarokba szorították, és bár még leült tárgyalni az ellenzéki vezetőkkel, "lényegi mondanivalója már nincsen", nem lehetséges kompromisszumokról egyeztet, hanem a büntetőjogi felelősségükkel fenyegetőzik - mondta. Megjegyezte: nyilvánvaló, hogy az elnök "elveszíti ezt a csatát, csak nem mindegy, hogy hogyan".
Az elemző véleménye szerint a szerdai nap folyamán nem kísérlik meg a rendőrök felszámolni a tüntetők táborát a Majdanon, ezzel "megvárják az estét". Lehetséges nevezte, hogy Janukovics a jelenlegi pozíciójában felvállalja annak a kockázatát, hogy megpróbálja az utolsó tüntetőig megtisztítani a Majdan teret. Ez a terv garantáltan kudarcra van ítélve, és így több tucat újabb halott lehet Kijevben - mondta.
Póti László szerint az a nagy kérdés, hogy a fegyveres erők, a katonaság megmozdulnak-e, mert csak a belügyi erőkkel nem lehet legyőzni a tiltakozó tömeget. Ugyanakkor elképzelhető, hogy a katonaság nemet mond Janukovicsnak, de nem valószínű, hogy az elnök egyáltalán igénybe merné venni a segítségét.
A szakértő arra is kitért, hogy mivel nincs etnikai színezete a konfliktusnak, a kárpátaljai magyar közösség ebből a szempontból nincs veszélyben, Magyarországnak szerinte nincs teendője ez ügyben. Menekültek pedig csak akkor indulnának meg Ukrajnából, ha a fegyveres erőkkel folytatott, "elhúzódó partizánháborúvá" alakulna a helyzet, ez azonban gyakorlatilag kizárható - mondta Póti László.