Az egészségügyi minisztérium pénteki tájékoztatása szerint a szigetországban eddig 3149-en betegedtek meg, közülük 213-an az elmúlt 24 órában. A közlemény szerint 197-en kórházban vannak, húsz gyerek és három várandós asszony állapota válságos.

Winston Peters új-zélandi külügyminiszter bejelentette pénteken, hogy növelik a szigetországnak nyújtandó egészségügyi segítséget: újabb mentős csoportokat és intenzív ellátásra szakosodott orvosokat, ápolókat, a helyi nyelvet ismerő specialistákat, illetve 100 ezer kanyaró és rubeola elleni védőoltást küldenek Szamoára. Nagy-Britannia és Ausztrália is egészségügyi szakembereket és vakcinákat küld a járvány megfékezéséhez.

Az elmúlt években jelentős mértékben csökkent az oltottság Szamoán - az Egészségügyi Világszervezet (WHO) összesítése szerint a szigetország lakóinak csupán 31 százalékát oltották be -, és ezzel együtt rendkívüli mértékben nőtt a betegség elterjedésének veszélye.

Az egyenlítőtől délre, Hawaii és Új-Zéland között fekvő kétszázezres szigetországban október végén, az első halálesetek előfordulása után hirdettek kanyarójárványt, november 17-én pedig szükséghelyzetet vezettek be. Oltási kampányt indítottak, és a kormány adatai szerint eddig ötvenezernél több embert oltottak be kanyaró ellen.

Közben érkeznek hírek arról, hogy más térségbeli országokban, Tongán és a Fidzsi-szigeteken is ugrásszerűen nőtt a kanyarós betegek száma.

A kanyarós megbetegedések száma 2000 és 2016 között világszerte meredeken zuhant, de az utóbbi években a többnyire minden tudományos alapot nélkülöző oltásellenes és szkeptikus kezdeményezések miatt a fertőzés ismét több országban felütötte a fejét, és súlyos gondot jelent. Az WHO (Egészségügyi Világszervezet - World Health Organization) adatai szerint az év első hét hónapjában világszerte 360 ezer kanyarós megbetegedést regisztráltak, háromszor annyit, mint egy évvel korábban. A legsúlyosabban érintett országok a Kongói Demokratikus Köztársaság, Madagaszkár és Ukrajna.