Edward Snowden elengedésével Hongkong hatástalanította azt az időzített bombát, amely veszélyeztethette az amerikai-kínai kapcsolatokat, ám Washingtonban a döntést nem vették jó néven - derült ki a hongkongi South Chína Morning Post című lap hétfői összeállításából.

Az amerikai informatikus, a PRISM-botrány és egyéb nemzetközi (hongkongi és szárazföldi kínai) elektronikus megfigyelések leleplezője menetrendszerinti járattal hagyta el vasárnap Hongkongot, ahol május 20. óta bujkált. Csin Can-zsung a kínai Népi Egyetem professzora úgy vélte, a kényszermegoldás, vagyis az, hogy Snowden elhagyta a kínai különleges közigazgatási övezetet, Peking számára "ideális" lépés volt.
Szerinte a pekingi vezetés nem szívesen vállalt volna fel nyílt és felesleges konfrontációt Washingtonnal, s ez a jövőre is igaz: Kína "nem fog sót szórni Washington sebeibe". Hozzátette Peking már így is profitált Snowden leleplezéséből, hiszen az Egyesült Államok tárgyalási pozíciója a kiberbiztonság témakörében jelentősen romlott.
Megnevezett és meg nem nevezett szakértők és informátorok a különböző lapoknak és hírügynökségeknek egymásnak ellentmondóan nyilatkoztak arról: benne volt-e Peking keze abban, hogy Snowden letartóztatásának Washingtonból érkezett kérelme után még hagyták, hogy a várost elhagyja. Egyes vélemények szerint ez nem történhetett másként, mások pedig kizárólag Hongkongnak tulajdonítják a döntést.
A kínai külügyi szóvivő vasárnapi nyilatkozata mindenesetre azt a látszatot keltette, mintha Peking csupán "értesült" volna a történésekről, tiszteletben tartva a helyi döntést és a helyi döntéshozók jogait. Hua Csun-jing mindemellett "súlyos aggodalmának" adott hangot a legutóbb felfedett amerikai kormányszervektől eredő kínai célpontok elleni kibertámadások miatt.
A Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője Caitlin Hayden közölte, hogy országa diplomáciai csatornákon kifejezte határozott tiltakozását Hongkong és Kína illetékeseinél, amiért hagyták Snowdent elmenekülni. Ez a magatartás sérti az Egyesült Államok és Hongkong, illetve az Egyesült Államok és Kína kétoldalú kapcsolatait - mondta.
Az amerikai igazságügyi minisztérium szóvivője arra hivatkozott, hogy az amerikai-hongkongi kiadatási egyezménynek megfelelően kérte Snowden kiadatását, és csalódottságát fejezte ki, amiatt, hogy elengedték.
A 30 éves amerikai, a CIA és a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) korábbi alkalmazottja nagy mennyiségű titkos információt mentett le elektronikus adathordozókra, amelyek egy része lapok birtokába került, illetve a médián keresztül már nyilvánosságot kapott.
Hongkong arra hivatkozással engedte el Snowdent, aki ellen hazájában egyebek mellett kémkedés miatt eljárás indult, hogy az amerikai hatóságok nem adtak meg minden szükséges információt ahhoz, hogy a helyi törvények alapján is őrizetbe vehessék. Washingtonban ezt tagadták.
A hongkongi kormányzat közleményében a maga részéről jogszerűnek nevezte, hogy nem akadályozta meg Snowden önkéntes távozását, s egyúttal arra is kitért, hogy írásban kérte az Egyesült Államok kormányát azoknak a vádaknak a tisztázására, amelyek szerint hongkongi számítógépes rendszerekbe törtek be amerikai kormányzati szervek.