A londoni gazdasági napilap értesülései szerint a várhatóan hétfőn véglegessé váló megállapodás valószínűleg tartalmazni fog egy csak meghatározott célú kifizetések teljesítésére használható számlát – úgynevezett escrow számlát –, amelyen mindig kell annyi pénznek lennie, amennyi elégséges a következő 9-12 havi görög adósságszolgálati kötelezettség törlesztéséhez. Ha a számlán lévő összeg e szint alá apad, akkor a görög kormány működésére szánt forrásokból vonnának el pénzt – mondták a Financial Timesnak „a tárgyalásokat ismerő” illetékesek.

Mindemellett a segélyprogram keretében Görögországban állandó külföldi megfigyelői csoport is tartózkodna, amely igyekezne „valós idejű felügyeletet gyakorolni” a görög kormány kiadási döntései felett – írta forrásait idézve a pénteki Financial Times.

A lap szerint ha a megállapodás hétfőn létrejön, azt gyorsan követné egy 200 milliárd eurós görög adósság-átrendezés, és a részvételi ajánlatokat szerdán terjesztenék a görög adósság magánbefektetői elé. A Financial Timesnak nyilatkozó illetékesek szerint az ajánlat tíz napig él, és az adósságcserét hivatalosan egy héttel az előtt bonyolítanák le, hogy március 20-án esedékessé válik egy 14,5 milliárd eurós görög kötvényadósság; így szűken, de elkerülhető a görög törlesztésképtelenség.

A Financial Times szerint ugyanakkor magas beosztású tisztségviselők arra is felhívták a figyelmet, hogy a megállapodás nem garantált. Az illetékesek egyike szerint e terv alapján is a GDP-érték 128 százaléka felett lenne a görög államadósság-ráta 2020-ban, vagyis jóval meghaladná a Nemzetközi Valutaalap és több északi EU-tagállam által követelt 120 százalékot.

A lap szerint ráadásul Berlin továbbra is megosztott abban a kérdésben, hogy megadják-e Görögországnak az új segélycsomagot, vagy hagyják csődbe menni az országot.