Ha tavasz, akkor vele együtt eljön a Húsvét is. Ekkor zárul le a Farsangkor kezdődött negyvennapos böjti időszak. Egybeesik a tavaszi napéjegyenlőséggel, s a hagyományok szerint ekkor tartott termékenységi ünneppel.
A zsidó húsvét, vagyis a pészah fontos szerepet játszik kialakulásában. A zsidók ekkor ünneplik az egyiptomi rabságból való menekülést. Az Ótestamentum írása szerint a Halál angyala lecsapott az egyiptomiakra, a zsidók kapuját azonban elkerülte, mert egy frissen megölt bárány vérével volt bekenve.
A keresztények Jézus feltámadását ünneplik. A húsvétot megelőző vasárnap tartjuk a virágvasárnapot, amikor Jézus bevonult szamárháton Jeruzsálembe és pálmaágakat terítettek le elé. Nagycsütörtökön elfogták az Olajfák hegyén, Nagypénteken pedig Pilátus halálra ítélte. Nagyszombaton Jézus előre megmondta, hogy Húsvétvasárnapon (harmadnapon) feltámad.

A húsvétban jelentős szerepe van a báránynak. Megvédte a zsidókat és pont ezért Jézus Krisztust is jelképezi. Ő volt az, akit a mi bűneink miatt feláldoztak.
A Bibliában nem szerepel nyúl, mégis mindannyian társítjuk a húsvéthoz. Ezen túlmenően a nyúl a termékenységet is szimbolizálja.
Egyes német nyelvterületen egyébként ilyenkor gyöngytyúkot ajándékoztak tojásaival együtt egymásnak. A gyöngytyúk pedig németül Haselhuhn, azaz röviden Hasel. A nyúl németül Hase és a két szó hasonlósága révén keveredhettek össze a fogalmak, és így a nyuszi már a világ minden részén elterjedt.

A tojás a termékenységet, az újjászületést jelképezi. Rejtélyesség, ahogyan az élettelenből kifejlődik az élet. A piros tojásnak mágikus ereje van, erőt, illetve Krisztus vérét is szimbolizálja.

Húsvéthétfőn a legények elindulnak locsolkodni. E 17. századból eredő magyar húsvéti hagyomány szerint vízzel, manapság illatos kölnivel locsolják meg az ismerős lányokat, akik ilyenkor felvették legszebb ruháikat és várták a legényeket, akik vödör vizekkel öntötték le őket. Ez a szokás szintén a termékenység kultusszal áll összefüggésben.

A kalács a jólét és gazdagságot jelképezi, a hálaadást fejezi ki. A hármasfonatos verzió a leggyakoribb. Ez a sült kelttészta szintén csak a magyar hagyományokban fordul elő és az ősi áldozati ételek maradványaként tartják számon.
A régi húsvéti hagyományok szerint húsvétkor a kalácsot és a sonkát is a templomban szenteltették. A sonkát sózással, pácolással és füstöléssel készítik, a sertés combjából és lapockáját tartósítják így. Nyersen is fogyasztották valamit egyéb ételeket (sonkás tészta, káposztás ételek, babos ételek) is készítettek vele. Igaz a mondás, hogy ahány nép annyi szokás. Németországban a fekete erdei sonka, Olaszországban a Prosciutto, Spanyolországban a Jamón a legnépszerűbb. Ezek is mindennap jelen vannak az életünkben, sok üzletben találkozhatunk velük, ezért érdemes kipróbálni.

Mindannyian belevittük a saját hagyományainkat a húsvét ünneplésébe, de a legfőbb elemek megmaradtak. A rokonlátogatás és az együtt eltöltött idő pedig kiemelkedik a hétköznapok szürkeségéből, ezért kedves szívünknek és lelkünknek.

Kellemes Húsvétot Mindenkinek!